Bayern

Két héttel ez előtt a szerelmem közölte, hogy készüljek, mert utazni indulunk. Annyit árult el, hogy Németországba megyünk, és a kirándulás 3 napos lesz. Nagyon izgatott voltam, el sem tudtam képzelni, hogy mégis hova fogunk menni. Reggel magunkhoz képest egész korán el tudtunk indulni, és egy 4-5 óra utazás után meg is érkeztünk utazásunk első állomására, az ausztriai Fucking falucskába. Igen, jól olvassátok Fucking. Mikor megláttam a helységnévjelző táblát, majd’ megszakadtam a nevetéstől:

Bayern1

Innen ismét egy jó pár órás kocsikázás következett, az autóból csodáltuk a tájat. Én a magam részéről imádom a takaros kis bajor házakat, a gyönyörű festésekkel, a hegyek között, így teljesen le is voltam nyűgözve. Még a Németországra annyira jellemző dugó sem tudta elvenni a kedvemet. A szállásunk Ausztriában volt egy csodás falucskában, 1300 méter magasan. A szobánk ablakából mesés volt a kilátás, egyedül azt bántuk, hogy nem volt túl jó idő, és nem lehetett a teraszon reggelizni. A nem volt túl jó idő alatt azt értem, hogy szakadt az eső, és 13 fok volt.

Bayern2

Reggeli után ismét sikerült időben elindulnunk, és tizenegy óra körül már meg is érkeztünk a “tetthelyre” egészen pontosan Schwangauba. Nagyon nagy meglepetés volt, ugyanis én az úton végig olvastam, és lemaradtam a csodás látványról, amikor a hegyek közül előbukkant Nueschwanstein csodás kastélya. Csak akkor kaptam fel a fejemet, mikor a barátom szólt, hogy megérkeztünk. Iszonyatosan boldog voltam, ugyanis amióta megtudtam, hogy a neuschwansteini kastélyról mintázta Disney a Disney-kastélyt látni szerettem volna. Az egész napot a kastélyok megismerésével töltöttük el, ugyanis kombinált jeggyel megnézhettük a Hochenschwangau nevű kastélyt is, ahol II. Lajos nevelkedett.

Először Hochenschwangaut tekinthettük meg, mikor elindultunk felfelé a hegyre, elállt a szakadó eső, és hirtelen nagyon meleg lett, úgyhogy vissza is fordultunk a kocsihoz és átöltöztünk. Mondjuk rá fél órára megint leszakadt az eső, de csak egy kis frissítő nyári zápor volt. Bent a kastélyban tilos volt fényképezni, de a kint készült fotók is csodaszépek lettek (szerintem):

Bayern3

Bayern4

Ami meglepő volt számomra ebben a kastélyban, hogy a helyiségek az épület méretéhez mérten nagyon kicsik voltak. Viszont iszonyatosan szép állapotban megmaradt minden, a bútorokon az eredeti kárpitok vannak, és még egy közel 300 éves kenyér is megtekinthető, amit II. Lajos a 17. születésnapjára kapott. A 18. születésnapjára egy gyémántokkal, és arannyal díszített “kincsesládát” kapott, amiben fontos dokumentumokat tárolt. II. Lajos szobájában volt egy hatalmas távcső is, amivel a bajor király a neuschwansteini kastély építési folyamatait felügyelte. Ami nagyon tetszett még, a kastélyban több helyen is fellelhető titkos ajtók, egyedül azt bántuk meg, hogy nem lehetett őket “kipróbálni” és valóban megnézni, hogy hova vezetnek, csak az idegenvezető hölgytől tudhattuk meg, hogy egy titkos fürdőbe, vagy épp a királynő szobájába.

Innen átgyalogoltunk Neuschwansteinba, ami egy jó másfél-két kilométeres séta, végig hegynek felfelé (másnap hatalmas izomlázunk volt). A kastély sokkal szebb volt, mint a képeken, és bár sajnos csak nagyon kis része van nyitva a turisták előtt, de mégis életem egyik legcsodásabb élménye volt, hogy láthattam, nem csak kívülről, de belülről is. A legeslegobban talán a hálószobából nyíló cseppkőbarlanggal egybekötött téli-kert nyűgözött le.Természetesen bent a kastélyban sajnos itt sem szabadott fényképezni:

Bayern5

Bayern6

Bayern7

Utolsó állomásunk a Marienbrücke kilátó volt, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a kastélyra, én meg persze hüledeztem, mert a 90 méteres magasság, meg az alattunk robajló vízesés annyira nem jött be. De a kilátás a kastélyra mindenért kárpótolt.

Bayern8

Bayern9

Bayern10

Kirándulásunk utolsó napján úgy gondoltuk, hogy maradunk II. Lajos és kastélyai vonalán, ugyanis mindkettőnket nagyon érdekelt a Linderhof kastély, és így München felé menet még útba ejtettük azt is. Bár Neuschwansteint volt az álmom látni, de a három kastély közül mégis Linderhof nyűgözött le a legjobban. Pont megfelelő volt a mérete, nem túl kicsi, nem túl nagy, és imádom a rokokó stílusban díszített/berendezett épületeket, amiben itt nem volt hiány, szóval ez egy tökéletes zárása volt a “hétnek”. Természetesen, nem meglepő módon a kastélyban itt sem szabadott fényképezni:

bayern11

Bayern12

Bayern13

Hazafelé aztán kicsit bővebben utána olvastunk II. Lajos életének, mert az idegenvezetők mondjuk nem dicsekedtek azzal, hogy (feltehetőleg) meleg volt, meg ehhez hasonló dolgokkal. A wikipédián, és egyéb oldalakon elég sok érdekességet lehetett róla találni, és miközben ezeket az infókat böngésztük, eszembe jutott, hogy én már olvastam is róla régebben.

Egy biztos, csodás építményeket hagyott hátra maga után, és mindenkinek szívből ajánlok egy bajor kastélytúrát, amennyiben egy hosszabb, de mégsem olyan távoli kirándulást tervez, akár családdal, baráttal, barátokkal.

xxx moi

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: